Koleszterinek

A szterinek széles csoportjába tartoznak. Szervezetünk fontos alkotóelemei, ugyanis nélkülözhetetlenek bizonyos hormonok, az epesav és a D-vitamin szintéziséhez. Mivel nagymértékben felelősek az érfal rugalmasságáért, ezért leginkább a keringési betegségekkel kapcsolatban találkozhatunk nevükkel. Két fajtájuk - a HDL (High Density Lipoprotein) és az LDL (Low Density Lipoprotein) - közül a HDL koleszterin csökkenti, míg az LDL koleszterin növeli az érelmeszesedés kockázatát. Általánosságban elmondható, hogy szervezetünkben megtalálható koleszterin kétharmadát a máj állítja elő, míg a maradék egyharmadot a bevitt táplálékból fedezzük. Koleszterin csak az állati eredetű táplálékokban fordul elő, így csak ezek fogyasztásával kerül kívülről a szervezetbe.

A vér magas koleszterintartalma összefüggésbe hozható a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, így, ahol erre lehetőség van, tanácsos az állati eredetű zsiradékok bevitelét növényi eredetűvel helyettesíteni. A növényi eredetű zsiradékok koleszterint nem, hanem növényi szterineket tartalmaznak, melyek analóg molekulaszerkezetük miatt a koleszterin helyére épülnek be. Tartós fogyasztásuk révén az érrendszeri megbetegedések kockázata elvileg csökkenthető.


E-Vitaminok

A növényi olajok a zsírban oldódó vitaminok forrásai és szállítói. Az E-vitaminnak (tokoferoloknak) négy különböző fajtáját ismerjük: α-, β-, γ- és δ-tokoferol. Ezek közül az α-tokoferolnak a legnagyobb a vitamin aktivitása, míg a δ-tokoferolé a legkisebb. A napraforgóolaj tokoferol-tartalmának 92-100%-át az α-tokoferol teszi ki, ennek köszönhetően már 2 evőkanál Floriol napraforgó étolaj bevitele fedezi egy felnőtt napi E-vitamin szükségletét (12-15mg).


Ezen túlmenően az E-vitamin gátolja az oxidációs folyamatok lejátszódását, ennek köszönhetően az olaj sokáig megőrzi jó minőségét. Az ilyen vegyületeket antioxidánsoknak nevezzük. A szervezetbe jutva az antioxidánsok lassítják a sejtek öregedéséhez vezető folyamatok egy részét; azaz a működés során keletkező ún. szabad gyökök semlegesítése révén védenek egyes sejtalkotókat – DNS, fehérjék, lipidek – a káros oxidációs hatásoktól. A tokoferolok közül a γ- és δ-tokoferolnak a legerősebb az antioxidáns hatása, melyek kiemelkedően nagy mennyiségben találhatóak meg a kukoricacsíra- és szójaolajban.

Zsírsavak

A zsírsavak hosszú szénláncú (4-től 24 szénatomig) karbonsavak, melyek lehetnek telítettek vagy telítetlenek. A telítetlen zsírsavak közül az egy kettős kötést tartalmazókat egyszeresen telítetlennek, a kettő vagy több kettős kötést tartalmazó zsírsavakat pedig többszörösen telítetlen zsírsavaknak nevezzük. Az állati eredetű zsiradékok és a pálma-, illetve kókuszzsírok nagy részben telített zsírsavakat, míg a növényi eredetű olajok (pl. napraforgó, kukorica, repce) nagy részben telítetlen zsírsavakat tartalmaznak.

Táplálkozástudományi szempontból ideálisnak tekinthető, ha az elfogyasztott zsiradékban a telített, egyszeresen telítetlen és többszörösen telítetlen zsírsavak aránya kb. 30%-40%-30%. Mivel a szervezetbe bejutó zsiradékok nagy részét rejtett formában, ill. állati eredetű táplálékkal visszük be, ezért a helyes arány kialakításhoz – ahol lehet – az állati eredetű zsírokat növényi eredetűvel ajánlott helyettesíteni. A zsírsavak a zsiradékokban glicerinhez kötve triacil-glicerid (triglicerid) formájában vannak jelen, ezek a trigliceridek teszik ki a teljesen finomított olaj 98-99%-át. A zsírsavak közül kiemelten fontos szerepet töltenek be az esszenciális zsírsavak, melyeket az emberi szervezet nem tud előállítani, de működéséhez nélkülözhetetlen. Az esszenciális zsírsavak közé tartoznak a linolsav, az α-linolénsav, a γ-linolénsav, a dokozahexaén- (DHA) és az eikozapentaénsav (EPA). A napraforgóolajban található zsírsavak közel 60%-a linolsav.

Omega 3 zsírsavak

Az Omega 3 zsírsavak a telítetlen zsírsavak csoportjába tartoznak. Az Omega 3 zsírsavak – többek között – szükségesek a vér normál koleszterinszintjének fenntartásához, ennek révén a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatának csökkentéséhez.. Szervezetünk nem tudja előállítani ezeket a zsírsavakat, így a táplálékbevitellel kell biztosítanunk őket. A legfontosabb Omega 3 zsírsavak az EPA (eikozapentaénsav) és a DHA (dokozahexaénsav), melyek legnagyobb mennyiségben tengeri algákban és halakban találhatók meg. Magyarországon a tengeri hal fogyasztása a földrajzi adottságok és az étkezési szokások miatt csekély mértékű, azonban a növényi eredetű olajokban található alfa-linolénsav (ALA) fogyasztásával növelhetjük az Omega 3 zsírsav bevitelét.
Az alfa-linolénsavat a szervezet EPA-vá és DHA-vá tudja alakítani.

Antioxidánsok

Az antioxidánsok egyes élelmiszerekben természetes formában található anyagok, melyek gátolják az oxidációs folyamatok lejátszódását. Ilyenek például az E-vitamin (tokoferolok, tokotrienolok) – a szervezet fő zsírban oldódó antioxidánsa –, a karotinoidok, a flavonoidok és egyéb tápanyagok. Az antioxidánsok képesek bizonyos mértékben semlegesíteni a sejtekben képződő a szabad gyököket, így járulnak hozzá a szervezet védekező képességének fenntartásához. Mivel a szervezet nem képes előállítani az antioxidánsokat, az étrenddel kell ezeket bevinni.

Antioxidánsok növényi olajokban, például a napraforgó-, a kukoricacsíra- és a szőlőmagolajban, valamint egyes gyümölcsökben, zöldségekben, zöld teában és fűszer- valamint gyógynövényekben fordulnak elő nagyobb mennyiségben. A Floriol Sejtőr a tokoferolok mint antioxidánstermészetes forrása. Ötvözi a napraforgó- és kukoricacsíra-olaj kedvező élettani hatásait. Kiegyensúlyozott táplálkozás és rendszeres testmozgás mellett az antioxidánsok hozzájárulnak a sejtöregedés folyamatának lassításához.